Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Többek között vörösgémek, rétisasok, cigányrécék, bíbicek, fehér tündérrózsák megtelepedését és elterjedését várják a Duna-Dráva Nemzeti Parkban (DDNP) attól az élőhely-rehabilitációs programtól, - Biológia magazin
részletek »

Vizes élőhelyeket és gyepeket állít helyre a Duna-Dráva Nemzeti Park

A biológia az élőlények eredetének, leszármazási kapcsolatainak, testfelépítésének és működésének megismerésével foglalkozik. A magazin célja, hogy bemutassa a biológia fogalmait, továbbá érdekes és hasznos cikkeket közöljön a témában.
Biológia magazin
Itt vagy: Biológia magazin » Hír olvasása
Oszd meg másokkal
Vizes élőhelyeket és gyepeket állít helyre a Duna-Dráva Nemzeti Park
Vizes élőhelyeket és gyepeket állít helyre a Duna-Dráva Nemzeti Park
Többek között vörösgémek, rétisasok, cigányrécék, bíbicek, fehér tündérrózsák megtelepedését és elterjedését várják a Duna-Dráva Nemzeti Parkban (DDNP) attól az élőhely-rehabilitációs programtól, amely a nemzeti park hat körzetében kezdődik el 2014-ben.
A DDNP 212 millió forintos, európai uniós támogatással 2015. május végéig megvalósuló projekt keretében a drávaszentesi mocsárrét, a darányi borókás, a dunaszentgyörgyi láperdő területén, a Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzetben és Szársomlyón végeznek beavatkozásokat.

Parragh Tibor, a nemzeti park természetmegőrzési osztályvezetője az MTI-nek elmondta: olyan területeket vontak be a programba, amelyek a korábbi vízgazdálkodási gyakorlat és a klímaváltozás miatt vízhiányban szenvednek. Vízvisszatartó műtárgyakat építenek és megfordítják a vízelvezető árkok lejtését, így megakadályozzák, hogy a csapadék távozzon a területről.
Hirdetés

Gyepesítenek korábban szántóként használt részeket is; a gyeptelepítés és a vízszint emelése nyomán mocsár jellegű élőhely alakul ki, amely kedvez több madárfajnak is - tette hozzá.

Mint mondta, Szársomlyón és a Dél-Mezőföldi Tájvédelmi körzetben is komoly problémát jelentenek az invazív fajok, a bálványfa, keskeny levelű ezüstfa, a selyemkóró és az aranyvessző, amelyeket a program során igyekeznek visszaszorítani.

A projekt keretében a drávaszentesi mocsárréten 20-25 hektáron összefüggő, sekély vízfelületet alakítanak ki, amelyek madarak táplálkozó területe lehet. A darányi borókásban található Rigóci-tórendszeren mintegy 30 hektáron hoznak létre nyílt vízfelületet kotrással és a gyékény eltávolításával. Ennek köszönhetően várható a réti csík, vágó csík megjelenése, de a terület cigányréce, rétisas, vörösgém és fekete gólya élőhelye is lehet.

A dunaszentgyörgyi láperdőben közel 800 köbméternyi hordalékot távolítanak el; a természetvédelmi területen megőrzik a botoló füzest is, itt vágott vesszőkből nevelt csemetéket ültetnek majd vissza. A Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzetben található gyűrűsi löszvölgyek területén az invazív lágyszárúak visszaszorításától a tátorján és gyapjas csüdfű élőhelyének növekedését várják.

Parragh Tibor megjegyezte: remélik azt is, hogy a haris számára is megfelelő élőhelyeket teremtenek. Az elsősorban nedves réteket, kaszálókat kedvelő, védett faj egyedeinek száma jelentősen fogyatkozott Magyarországon.
- MTI -
Szólj hozzá a cikkhez
FIGYELEM! A cikk felhasználása, utánközlése kizárólag a tlap szerkesztő engedélyével lehetséges! Kérek engedélyt
Címkék - Duna-Dráva Nemzeti Park, természetvédelem, élőhelyek
Nyomtatás
Oldalajánló
Vissza a hírekhez
Szólj hozzá
- 2014-04-04 08:42:19
Szólj hozzá a cikkhez

Új hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned oldalunkra.

Bejelentkezés
Regisztráció
Eddigi hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás a cikkhez
Tuti menü